VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
Fertő-tavi Hidro-ökológiai Tájékoztató Rendszer |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
Természetvédelmi Információs Rendszer |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
„Az év emlőse az ürge 2015” programsorozat |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
GPS kerékpáros útvonalak Sopron-Fertőd és Kapuvár-Beled kistérségek terültén |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
AZ ÉV KIEMELT FAJAI -2015 |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
|
 |
Ophrys sphecodes |
|

|
Tudományos név: |
Ophrys sphecodes Mill..
|
Magyar név: |
pókbangó
|
Idegen nyelven: |
Early Spider Orchid (angol),
Spinnenragwurz (német)
|
Védettség:
|
fokozottan védett (100.000 Ft)
|
Natura 2000:
|
-
|
Elterjedés: |
Szubmediterrán-közép-európai faj, Magyarországon: Bükk, Dunántúli-khg., Ny- és D-Dunántúl, Kisalföld, Duna-Tisza köze
|
Előfordulás az igazgatóság területén: |
Soproni-hegység (Harka), Fertő-medence (Sarród, Fertőszéplak), Pannonhalmi-dombság (Nyúl), Győr-Tatai teraszvidék (Nagyszentjános)
|

|
Állomány nagysága és változása:
|
Az egyik nagyszentjánosi lelőhely már régóta ismert. A Duna part rézsűjében megmaradt, mindössze 200 m2-es lelőhelyen a legtöbb egyedet 1996-ban figyeltem meg Pócze Vilmos és Horváth Lajos. Azóta az egyedszám folyamatosan csökken, 2002-ben 71, 2005-ben 52, míg 2008-ban 44 tövet sikerült megszámolni.
A másik nagyszentjánosi lelőhelyet 2008-ban fedezte fel Schmidt Dávid győri botanikus. A nyílt és zárt homoki gyepben ekkor 23 tövet sikerült megszámolni.
A nyúli lelőhely szintén régóta ismert. Itt 1995-ben sikerült eddig a legtöbb egyedet megfigyelni, ekkor 25 tövet találtak a felmérők. Azóta az egyedszám folyamatosan csökken, 2005-ben még 3 tövet találtunk, de 2008-ban már nem sikerült meglelni a fajt. Az eltűnés oka valószínűleg a fűavar felhalmozódása (korábban legeltették, később évente télen leégették) és az akác terjedése.
A Fertőszéplak és Sarród határában lévő lelőhelyet az 1990-es évek végén fedezték fel a nemzeti park munkatársai. Itt 2000-ben Laczik Dénes 118 tövet talált. A következő években a lelőhely fokozott védelme (védőkerítés) mellett is folyamatosan csökkent az egyedszám (2003-ban 33 tő, 2005-ben 25 tő), igaz újabb és újabb helyeken kerültek elő néhány töves csoportok. A védőkerítés elbontása és a terület legeltetése 2008-ban hozta meg az eredményt, ekkor összesen 903 tövet figyelt meg Takács Gábor, a mintegy 50 hektáros területen.
A Harka melletti lelőhelyet (Ezüsthegy) 2007-ben fedezte fel egy osztrák botanikus. Ebben az évben már nem sikerült megszámolni a töveket, de 2008-ban 303 tövet találtak a területen.
|
Veszélyeztetettség: |
Aktuálisan veszélyeztett a legtöbb lelőhelyen, a Nyúl melleti lelőhelyen azonban a kipusztulás fenyegeti.
|
Élőhely: |
Láprétek, sztyeprétek, félszáraz irtásrétek.
|
Veszélyeztető tényezők: |
Avarfelhalmozódás (minden lelőhelyen)
Beépítés (Harka)
Fenyőtelepítés (Harka)
Technikai sportok, elsősorban az illegális motocrossosok (Nagyszentjános)
Akác terjedése (Nyúl, Nagyszentjános)
|
Élőhelyeinek kezelésével kapcsolatos természetvédelmi követelmények: |
Élőhelyein (nálunk kizárólag száraz gyepek) az optimális kezelést az extenzív legeltetés jelenti, azonban ez kizárólag a Fertő melletti lelőhelyeken biztosítható. Legeltetés hiányában 5-10 évente biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. Ezt a legegyszerűbben egy januári gyepégetéssel lehet biztosítani. Körülményesebb, de az gyepek gerinctelen állatvilága szempontjából kíméletesebb a gyep alapos kigereblyézése és a fű elszállítása vagy elégetése.
A nyúli és a nagyszentjánosi lelőhelyeken nagyon fontos az özönfajok, elsősorban az akác rendszeres eltávolítása a területről.
|
Szükséges fajvédelmi intézkedések: |
A legfontosabb feladat az ismert és potenciális lelőhelyek rendszeres ellenőrzése.
Területtulajdonosok megkeresése és tájékoztatása.
Illegális motocross tevékenység visszaszorítása.
|
Országos fajmegőrzési terv: |
nem készült
|
Galéria
 |
A növény a nagyobb fűben alig észrevezető
Fotó: Takács Gábor
|

|
Élőhely Harka mellett
Fotó: Takács Gábor
|
|
Élőhely Sarród mellett
Fotó: Takács Gábor
|
|
|
|
|
|
|